Hirlapom RSS
Főoldal A Magazin Lakberendezés Trendfigyelő Életmód Ajánlók Kiállítások Estjeink Gardróbok
„Nekem az alkotás játék és önkifejezés egyszerre”
Művészettörténész, képzőművész, a KREA Művészeti Iskola alapítója. 1996 óta pedig interior designal és styling-gal is foglalkozik. Matisz Alízzal otthonokról, lakberendezésről, stílusról beszélgettünk.

Trendlakás: Egy képzőművész életformája, életmódja jelentősen eltér egy lakberendezőétől. Mikor és hogyan kerültél a lakberendezés közelébe?

Matisz Alíz: Teljesen véletlen találkozás volt. Képzőművészként festettem, rajzoltam, alkotó életet éltem. Aztán ahogy telt az idő, kezdett egyre világosabb lenni számomra, hogy nem fog eltartani senki, nem kapok olyan mértékű anyagi támogatást, amelyből nyugodtan megélhetnék, és valamilyen polgári foglalkozás után kéne néznem. Szerencsés voltam, mert ez az időszak épp a KREA Kortárs Művészeti Iskola alapításával esett egy időbe. Családi vállalkozásként indítottuk el az iskolát, eredetileg designmagazint szerettünk volna, de annak a létrehozása sok akadályba ütközött. Viszont összekovácsolódott egy olyan közösség a design-építészet-lakberendezés vonalon, amit nem akartunk elengedni. Kipattant a fejünkből a lakberendező képzés ötlete. Akkor azt gondoltam, hogy a legjobbat akkor tudom nyújtani az iskolában, ha magam is elvégzem. Nagyon kreatív játéknak indult a lakberendezés számomra. Ez volt a kezdet. Azóta enteriőrstylistként számos fotósorozatot, plakátot, videoklipet készítek magazinok és reklámügynökségek részére. Enteriőrtervezőként magánlakásokat, éttermeket, irodákat, üzleteket tervezek, összetettebb projektekben stílustanácsadóként veszek részt.

T: A képzőművészet nem hiányzik?

MA: Az életemnek egy másik időszaka szólt a képzőművészetről. Nem igazán hiányzik. Ebben a szakmában, foglalkozásban ugyanúgy megtalálom az önkifejezés lehetőségét. Talán érdekesnek tűnik, de a képzőművészet és a lakberendezés egyáltalán nem állnak távol egymástól. Én mindkettőt alkotásnak fogom fel. Képzőművészként a gondolataimat, az életérzéseimet egy performance-szal fejeztem ki, most tárgyakkal, színekkel, formákkal. A lényeg a játékosság.

T: Lakberendezőként meg van kötve a kezed, hisz nem kizárólag a saját örömödre alkotsz, hanem lényegében a megrendelő elvárásainak kell megfelelned.

MA: Igen, a megrendelő diktál. Viszont hamar rájöttem – mivel a saját bőrömön tapasztaltam –, hogy nem létezik olyan, hogy valaki minden stílusban otthon legyen, minden megrendelő ízlésének megfeleljen. Csak olyan munkát szabad elvállalni, amellyel tudunk azonosulni: megfelel a lelkivilágunknak, az ízlésünknek, és a magunkénak tudjuk érezni. Ellenkező esetben nem sok jó sülhet ki az adott munkából.
T: Magyarországon a köztudatban már egy ideje jelen van a lakberendező mint fogalom. De még mindig a kevesek kiváltsága, hogy az otthonuk kialakítását lakberendező végezze. Mit gondolsz, ennek főként anyagi okai vannak?

MA: Elterjedt a fogalom, a szakma, sőt túlképzés van lakberendezőkből. Három dolog határozza meg véleményem szerint a lakberendezőkhöz, lakberendezéshez való hozzáállást: a közízlés, az anyagi helyzet és az igény. Igény alatt azt értem, hogy nem feltétlenül kell mindenkinek lakberendezőt alkalmaznia, sőt sok nő ebben találja meg a szenvedélyét, hogy az otthonát csinosítja. Azt, hogy hazánkban kevesen alkalmaznak lakberendezőt, főként az anyagi háttér határozza meg, pontosabban annak szűkössége.

T: Említetted, hogy túlképzés van a piacon. Fiatalok számára vonzó szakma, de biztosan rengeteg nehézséggel jár ez a munka is.

MA: Kívülről nagyon vonzó szakma a miénk, de rengeteg mindenre kell figyelnie egy jó lakberendezőnek. Korántsem olyan egyszerű, mint azt hinnénk. Nem arról van szó, hogy papírra vetem az ötleteimet. Birtokában kell lenni térlátásnak, számítógépes ismeretnek, rajztudásnak, hasznos a tájékozottság design terén, műszaki dolgokhoz is érteni kell, és ez még nem minden. Elengedhetetlen a jó kommunikációs készség, nemcsak a megrendelővel, de a kivitelezővel is. Ehhez még hozzájön a kiterjedt kapcsolatrendszer, a jó emberismeret és az empátia. Sok dolgot kell kontrollálni. Nagyon összetett munka, én azt gondolom, egyedül nagyon nehéz lehet talpon maradni ebben a szakmában.

T: Kíváncsi vagyok, a te otthonod hogyan néz ki?

MA: Gyakran költözöm, nagyjából négyévente késztetést érzek a költözéshez. Most egy budai villában élünk, egy része kissé romos, mondhatni romantikusan romos. Óriási dzsungelkertje van. Ebben a házban meghatározóak a nyílászárók és a tájolás, vagyis hogy bizonyos helyiségek mikor honnan kapnak fényt, hiszen ez a színeket nagyon befolyásolja. Az uralkodó szín a kék. A konyha, az étkezővel együtt, a dzsungelkertre néz. A konyha falán gyönyörű, kék indás Vivienne Westwood tapéta. A falon borosládák látják el a tárolófunkciót. Nem szeretem, ha bútorokkal van agyonzsúfolva az otthonom. A télikertben rendeztük be a fiam szobáját, amely csupa ablakból áll, varázslatos a hangulata. Az ágyunk egy műalkotás, Szőke Gábor Miklós szobrász műve, 1001 fadarab az ágyunk „címe”. Az otthonom megalkotásában az vezérel, hogy kifejezzem, jó ott élni. Számomra az otthon akkor ideális, ha egyszerre nyugalmat adó, de szellemileg stimuláló környezet, amely kiüríti és újratölti a használóját.
Gurubi Ági
Megosztás:
 
Magunkról     |     MBIK     |     Impresszum     |     Karrier     |     Archívum