Hirlapom RSS
Főoldal A Magazin Lakberendezés Trendfigyelő Életmód Ajánlók Kiállítások Estjeink Gardróbok
A bonszai titka
Mi jut eszünkbe először arról, hogy bonszai? Kisméretű fa, valahonnan Keletről származik, mutatós, látványos növény. Van néhány tévhit a bonszaijal kapcsolatban, amelyekről most lelebbentjük a fátylat. Utánajártunk, mi fán terem a bonszai…

Először is a származásával kapcsolatos tévhitet oszlassuk el: a bonszai ugyanis nem Japánból – ahogyan sokan gondolják –, hanem Kínából származik. Majd 2000 évvel ezelőtt a kínaiak már készítettek olyan remekműveket, amelyeket bonszainak nevezhetünk. Bár ezek nemcsak egy-egy növényt, hanem egy egész természeti részletet szimbolizáltak. Körülbelül 1200 évvel ezelőtt buddhista szerzetesek közvetítésével került át Japánba, és innen kezdve fokozatosan fejlődött, finomodott a bonszainevelés technikája, kialakultak irányzatok, stílusok. A bonszai készítésének titka eleinte csak egy szűk nemesi réteg kiváltsága volt, és ahogy más mesterség, ez is apáról fiúra szállt. Nyugat-Európában 40 évvel ezelőtt „honosodott meg”, hazánkban pedig 20 éve jelentek meg szélesebb körben a bonszaiok.

Érdemes megjegyeznünk, hogy bár a bonszai jelentése ’tálban nevelt fa’, mégis nem minden növény bonszai, amelyik kisméretű, és cserépedénybe ültetik. Hozzáértők szerint a bonszai művészet, életstílus, egy, a természettel összhangban lévő emberi alkotás: egy bonszai segít kifejezni az ember csodálatát a természet iránt. Nem a természet utánzásáról, kicsinyítéséről van szó, hanem magát az élővilágot és az élőlények harmonikus kapcsolatait lehet megragadni egy bonszai ültetésével.

A bonszaiokat élőhelyük és stílusuk alapján szokás csoportosítani. Élőhelyük szerint megkülönböztetünk szabadföldi, félig szobai és szobai bonszaiokat. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a vásárolt vagy ajándékba kapott bonszai igényeivel. Attól függően, hogy eredetileg honnan származik a fácska, kell a továbbiakban gondoznunk.

Ha a fa mérsékelt övi területen honos, akkor szabadföldi bonszaiként kell kezelnünk. Ilyen például a nálunk is honos tölgy, jegenye. Ha a fa mediterrán éghajlatú területről származik, akkor a félig szobai bonszai kategóriába sorolhatjuk, mint a citrusféléket, a mirtuszt, a gránátalmát.

Abban az esetben, ha a fa trópusi (vagy déli) területről érkezik, akkor szobai bonszaiként kell gondoskodnunk róla (narancsjázmin, sugárarália stb.).

Ahhoz, hogy egy fából valóban bonszai váljék, évek türelmes alakító munkájára van szükség.

A bonszaikészítés évszázados hagyománya során létrejött néhány (alapvető) stílus, amelyek segítségünkre vannak abban, hogy a bonszaiok megjelenését különböző szempontok szerint értékelhessük. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány klasszikus stílust: az egy törzsből kialakított, klasszikus bonszaistílus, az egyenes (Chokkan), a felfelé törő (Moyogi), az elhajló (Shakan), a szélnek kitett (Fukinagashi), az elterülő (Kengai) és a félig elterülő (Man-Kengai), az elnyúló (Sashieda), a seprű (Hokidachi), az aszkéta vagy a festői (Bunjingi), a tekeredő (Bankan) és a csavarodó (Nejikan). A fent említettekből is látszik, hogy a bonszainevelés korántsem egyszerű művelet. Gondozása, metszése igazi szakértelmet kíván. Szenteljünk időt erre a növényre, hiszen ahogy sok dolog az életben, ez is hasonlóan működik: ha sok energiát fektetünk bele, előbb-utóbb megtérül.
Gurubi Ági
Megosztás:
 
Magunkról     |     MBIK     |     Impresszum     |     Karrier     |     Archívum