Hirlapom RSS
Főoldal A Magazin Lakberendezés Trendfigyelő Életmód Ajánlók Kiállítások Estjeink Gardróbok
Hullámzó homlokzatok, díszes ormok
Az 1877-ben Orosházán született Magyar Ede (eredetileg Oszadszki) realista diákként kerül Szegedre tizenhárom éves korában, ahol inaskodást tud vállalni Ádók Iván szegedi építő- és ácsmesternél. Itt hamar kiderül, hogy a kis segéd nagyon tehetséges, így a szakember saját költségén kezdi el taníttatni. Temesvárra megy Mihály Ferenc műépítészhez, ezek alatt az évek alatt ismeri meg későbbi munkatársait, Takács Jánost és Sós Aladárt. 1901-ben szerzi meg az építőmesteri képesítésről szóló okmányt, amelyet a Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolai tanulmányai befejezésével kap meg.

Fotók: Túry Csilla
A század elején Szeged város épületeit többnyire budapesti cégek tervezik meg, azonban 1904-ben Magyar Ede kap megbízást Goldschmidt Györgytől, aki egy egyemeletes lakóházat szeretne a Bartók Béla és a Tábor utca sarkán. Egy év múlva már készen is áll a saroktoronnyal díszített épület, amelynek felső szintjére a tér egységes beépítési magasságának érdekében ráhúztak egy emeletet 1959-ben. Nem akárhogy. A homlokzat díszeit leverték, körülbelül gondolkodás nélkül. Ami máig megmaradt, az a csodaszép kapu és a kapualj két oldalán sorakozó szecessziós nőalakok. Egy másik alkotása, amely ma már sajnos nem látható eredeti pompájában, a Schäffer-palota. Egykori díszei, szecessziós megfogalmazású, konzolként funkcionáló, leláncolt angyalai ma torzók. A drága felépítmények már régen nincsenek a helyükön, hiszen drága azokat fenntartani. Az izgalmasan hullámzó betétrácsokkal ellátott faportálokat pedig fémre cserélték le.

Az egyik legfontosabb munkája a szintén szegedi Reök-palota, amelyet hiába építettek át kicsit, hiába telt el felépítése óta száz év, ma is lélegzetelállítóan szép és tiszteletreméltó. 1906-ban készülnek el a tervek, az épület 1907 végére készül el. Reök Iván vízépítő mérnök, a megrendelő saját családja számára tervezteti az épületet. Több kis lakás volt fellelhető benne, hiszen az apa gyermekei számára készítettet a házban külön lakrészeket. A homlokzatot a nyitott és zárt erkélyek teszik mozgalmassá, ugyanakkor nyugalmat és harmóniát is árasztanak. A magasban megjelenő alakok (állatok és növények) izgalmassá, érdekessé és játékossá teszik az épület összhatását. Azonban az egész ház ettől nem veszít monumentalitásából, sőt. Az épület előtti kis tér segít abban, hogy tényleg gyönyörködni tudjunk ebben a díszes, de ma már semmiképpen nem túldíszített alkotásban. (A Kölcsey utca és a Tisza Lajos körút sarka.) A lépcsőházba lépve ma már teljes letisztultság fogad. Fehér falak vezetnek be a kis udvarra, illetve a lépcsőházhoz, amely alá, ha beállunk, elakad a lélegzetünk. A korlát egy hosszú inda sok-sok befelé hajló virággal, amely régen aranyszínben úszott, ma feketében tündököl. A Reök-palota ma Regionális Összművészeti Központként üzemel, számos kiállításnak és rendezvénynek ad otthont. (www.reok.hu)
Egy munkatársa, Takács János így ír a műről: „Alapvető a falsíkok hullámos kialakítása. Az egész homlokzat mintegy dombormű, a csendes tóparti nyugalom vonalvezetése éles vonalak kerülésével. A lágy árnyékú zárterkélyek, a nyitott erkélyek hullámos alátámasztékai, a lizénák, oszloptörzsek, oromzatok hullámos kialakítása is mind a vízi tájba illő, vízi növényvilág motívumaiból tevődnek össze.”

A Reök-palota megépítése után Magyar Ede neve híressé vált Szegeden, egymás után érkeznek irodájába a megrendelések. Nála dolgozik például Takács János és Koszta Antal kőművesmesterek, Kertész Izidor lakatos-rajzoló, Maroscher Sámuel, Winkler Imre és a pesti Gárdos Aladár szobrászok, Nagy Pál díszítőművész, Tardoss-Taussig Ármin grafikusművész, Sebestyén Endre és Sós Aladár építészmérnökök.
1908-ban elsősorban lakóházakat, villákat tervez, illetve a vasútállomás kis forgalmi épületét. Ekkor kap megbízást a nagyon impozáns helyen lévő Ungár–Mayer-féle bérház tervezésére is, amely a Kárász utca Dugonics térhez közel eső sarkán található. Abban az időszakban az épület homlokzata majdnem harsogónak hatott, ma szervesen illeszkedik a Kárász utca épületsorába. Díszesebb azoknál, azonban ma már nem hat túlságosan felfokozottnak. „Háromemeletes, sarok- és oldaltornyos, több irányban oromfalas, szertelenül gazdagon formált erkélyrendszerekkel díszített, szép formájú tetőzettel is hangsúlyozott épület.”
1909-ben országos tervpályázati kiíráson nyeri meg a kaposvári színház megtervezésének lehetőségét. A szituáció számunkra is ismerős lehet: minél gyorsabban, minél kevesebb pénzből felépíteni egy impozáns épületet. A megrendelők elhúzták az időt, majd az építész és a kivitelezők munkájának idejével akarták behozni a csúszást. Az épület megfelel a funkciójának, azonban érezhető, látható rajta az, hogy mire futotta, és mire nem. Magyar Ede nevéhez fűződik a nagykikindai református egyház kistemplomának építése is, valamint a szegedi református egyház háromemeletes bérházának megépítése. Zentán nagyszabású szállodatervezéssel bízzák meg, majd a tízes évek elején a Szegedi Gazdasági és Iparbank székházának és bérpalotájának tervezésével. A nevéhez fűződik még a Wőber-palota megtervezése, amelyen már látható, hogy nem kötik meg kezét a különböző stílusok jellemzői. Munkái letisztultak és karakteresek.

Rengeteg megbízása és munkája ellenére anyagi gondjai vannak, illetve családi élete sem a megfelelő. Beleszeret az egyik megbízó feleségébe, majd mindketten elhagyják akkori hitvesüket, és próbálnak új életet kezdeni. A válóperek elhúzódnak, pénzügyi krach üt be, amelyet már nem tud kezelni a művész, és végez magával 1912-ben.

Forrás: Bakonyi Tibor: Magyar Ede, Akadémiai Kiadó, Bp., 1989.
RR
Megosztás:
 
Magunkról     |     MBIK     |     Impresszum     |     Karrier     |     Archívum