Hirlapom RSS
Főoldal A Magazin Lakberendezés Trendfigyelő Életmód Ajánlók Kiállítások Estjeink Gardróbok
Nem csupán virágok és indák
Csodálatos, talán kissé túlzásba vitt díszítés. Az egyenesek, a derékszögek tudatos hanyagolása. A természet megidézése indákkal, virágokkal, állatfejekkel. Lágy ívek, hullámvonalak. Izgalmas, vibráló színvilág. És mégsem csupán ennyi…

A szecesszió a XIX. és a XX. század fordulóján jött létre mint egy újfajta művészeti irányzat. Az azt megelőző historizáló-eklektikus stílus ellenében alakult ki, igazán csak az 1970-es évektől értékelték eredményeit. Magyarországon a stílus legismertebb képviselői Lechner Ödön és Magyar Ede építész, akiknek a munkáiról egy külön írásban emlékezünk meg. Itt és most a bútorok kerülnek előtérbe.
A szerencsések láthatták az Iparművészeti Múzeum kiállítását, amelynek keretében megismerhették hazánk fiainak igényes alkotásait. Az adott időszakban közel sem volt elfogadott az új stílus, az új formavilág, azonban ami elkezdődött, azt már nem lehetett megállítani. Mint a kiállításon megtudhattuk, nem csupán ellenzői voltak a művészeti irányzatnak, hanem lelkes támogatói is. Emellett pedig meg lehet állapítani, hogy a szecesszióval valami új, valami modernebb dolog vette kezdetét a bútortervezésben és gyártásban is. A bútorokat és a kiegészítőket nem csupán a pompa és az indák túlhalmozása jellemzi, hanem egyfajta kifinomult szépség is. Nemcsak virágszirom-lámpaernyő és kacskaringós lábú szék született eme stílus jegyében, hanem szépen megmunkált, egyedi és jól funkcionáló bútorok is: szekrények, komódok, íróasztalok és ülőalkalmatosságok is. A polgári szalonokban kecsesebb, kicsit filigránabb bútorok jelentek meg, de ismerünk a népiesebb motívumokat felhasználó darabokat is. Horti Pál (1865–1907) festő és iparművész tervezett szőnyeget, bútort és ékszert is az elsőként említett stílben. Lakberendezési tárgyai leginkább a belga art nouveau stílusára hajaztak. A Ráth György-villa, azaz a mai Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum belső berendezése az ő tervei alapján készült. Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) építész, iparművész, író a népi formavilágot részesítette előnyben, az erdélyi művészet elemeit építette be munkáiba. Ő egyébként részt vett az Országház építésében is Steindl Imre mellett. A magyar alkotók közül meg kell említeni még Nagy Lázárt, Faragó Ödönt, Lajta Bélát, Kozma Lajost, Maróti Gézát, Vágó Józsefet, Menyhért Miklóst, ifj. Bodon Károlyt, Rippl-Rónay Józsefet, és a sor nem teljes. Ők nem csupán hazánkban szereztek ismertséget alkotásaikkal, hanem némelyikük egészen messze, a Föld túloldalán is akár.

A szecesszió jegyében született bútorok egyrészt finomságot tükröztek, kecsesség, hajlított formák, térbeli és síkban megtervezett ívek, finomság jellemezte őket. Másrészt népiesebb változataikban egyszerűbb, kicsit robusztusabb formák, népi virágmotívumokat felhasználó elemek gazdagították a bútorokat. A természetes, hajlított faanyag szépen érvényesült lakkozva, de a letisztultabb formákban is. Divatos volt a természetes faanyag színét a feketével kombinálni, ez a színvilág már az art nouveau felé mutatott. A kifinomult mellett persze megjelent a túldíszített is, a majdnem giccses, szirmokkal, virágokkal, bimbókkal, termésekkel és levelekkel teletűzdelt olvasólámpa, szék, óra, tükör vagy egyéb kiegészítő is. Ezek az ornamentikus formák megjelentek a tapétákon, függönyökön és bútorkárpitokon is. A felhasznált anyagok között megtalálható az üveg, a fa és a fém – szinte mind csak és kizárólag kerekített formákkal.
Lehet, hogy nem volt egyszerű az új lendületet, az új formavilágot elfogadtatni a közvéleménnyel, de a munka nem állt le, és több „társulat”, szakmai csoport segítette az alkotók munkáját: az Iparművészeti Társulat, a Nemzeti Szalon és a Bútorcsarnok szövetkezet. A felsorolt művészek számos külhoni vásáron, kiállításon megjelentek – ma már egyértelműen szépnek tartott – műveikkel.
SzS
Megosztás:
 
Magunkról     |     MBIK     |     Impresszum     |     Karrier     |     Archívum