Hirlapom RSS
Főoldal A Magazin Lakberendezés Trendfigyelő Életmód Ajánlók Kiállítások Estjeink Gardróbok
Mi legyen a nagyi komódjával?
Bútor-reinkarnáció
Régen a bútorokat hosszú távra tervezték, egy lakás berendezését gyakran generációk használták anélkül, hogy az különösebben leamortizálódott volna. Ma akár pár évente megújulhat a teljes enteriőr. A használt bútor pedig megkezdi új életét – némelyik egészen bámulatos karriert fut be: fészekrakó hozzájárulásként megkapják a család fiataljai, internetes árverésen talál új gazdát, a bolhapiacon kelleti magát, vagy a lomtalanítás során lát meg benne fantáziát valaki – az sem kizárt, hogy mindezt így, ebben a sorrendben végigjárja.

Így vagy úgy, a használt bútor – nem a restaurált vagy restaurálásra váró stílbútor – mindig nagy kihívás, hiszen általában nem feltétlenül azt és abban az állapotban választotta volna a tulajdonos, mint amihez hozzájutott – egy használt bútor gyakran kényszermegoldás, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne belőle a lakás ékessége. Aki veszi a bátorságot, és saját igényei szerint formálja újjá mondjuk a nagyitól megörökölt, nem túl fantáziadús komódot vagy a ’70-es évek irodaszekrényét, biztos lehet benne, hogy az előállt mű összetéveszthetetlenül róla fog szólni.

Bár tévedés lenne azt hinni, hogy a bútor minden előkészítést nélkülöző lefestésével vagy lakkozásával célt érhetünk, egy viszonylag jó állapotban lévő használt fabútor felújításának bárki nekifoghat. Aki alapos munkát akar végezni, annak első lépésként, amennyire lehetséges, lapjaira és alkatrészeire szét kell szednie a felújítandó darabot, ezalatt egyszersmind a bútor szerkezete, stabilitása is ellenőrizhető. Amennyiben sérülés található a fabútoron, azt ú. n. folyékony fával lehet legegyszerűbben kijavítani. Ha a bútort kikezdték a farontó bogarak, a felület előkészítését követően speciális páccal lehet orvosolni a bajt, és évekre megalapozni a védettséget a hívatlan apró látogatók ellen.
Újrafestés és lakkozás előtt a bútor eredeti festését teljesen el kell távolítani, máskülönben a megálmodott új ruha se tartós, se szép nem lesz rajta. A régi borítást gyakorló barkácsolók szerint házilag hőlégfúvó és spakni használatával a leghatékonyabb leszedni, mások a csiszológépre esküsznek, de ha csak smirgli van otthon, akkor se csüggedjünk: mire a bútort alaposan lecsupaszítjuk, csinos bicepszeket fejlesztünk magunknak. (A profik egyébként szemcsés fúvást, például homokfúvást alkalmaznak.)
Előttünk áll a bútor a maga pőreségében – gondolván a jövőjére, érdemes megfelelő páccal kezelni, és csak utána festeni, dekupálni vagy beborítani, majd lakkozni. Festésnél már zavarba ejtően sok technika közül választhatunk: izgalmas hatást kelt a házilag megfestett ódon deszkamintázat (sárga és kétféle barna keverésével érhető el, az erezetet kartonfésűvel pingálhatjuk bele), stencilezéssel retrószínekbe öltöztethető a bútor, a különböző színek hengertechnikával (pl. egy összecsavart ruhát használva festékhengerként) egymásra való felhordása pedig vibrálóan üde színkavalkádot eredményez.
A bútor felújításával az új arculat mellé akár merőben más funkciót is kaphat a kezelésbe vett darab. Főleg a kisbútorok képesek kaméleonként viselkedni: ugyanaz a fiókos szekrényke lehet romantikus éjjeliszekrény (apró virágmintásra dekupálva), extravagáns telefonasztalka a nappaliban (dögös pirosban vagy neonzöldben), pipereholmik rejtőhelye a fürdőszobában (tengerészcsíkos kivitelben) vagy a gyerek mindent nyelő kiskredence (poszterrel bevonva).

Ne feledkezzünk meg a kiegészítőkről: egy jobbfajta bútorszerelvényboltban már a bútorlábválasztéktól transzba eshet az ember, a zárak, a bútorgombok és -fogantyúk végeláthatatlan sora pedig végképp rettenetes dilemmákat okozhat. Lehet, hogy a kagylót formázó színes fogantyú fogja eldönteni, hogy mégis fürdőszobaszekrény lesz a neten kétezer forintért „lőtt” harmincéves éjjeliszekrény, amit eredetileg az előszobába szántunk.
szjnick
Megosztás:
 
Magunkról     |     MBIK     |     Impresszum     |     Karrier     |     Archívum